<!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } A:link { so-language: zxx } -->

 Virágvasárnap
A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés.
Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették.

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként.
A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte:
"De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?"
Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra:

" Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember." Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz.

Az összefogás ereje

 

Két koldus lakott az egyik falu mellett. Az egyikük vak volt, a másiknak nem volt lába.

Egy napon kigyulladt a falu melletti erdő, amelyben éltek.

A koldusok természetesen vetélytársak voltak, szüntelen haragban álltak egymással. Ellenségek voltak, nem barátok.
Amikor az erdő kigyulladt, a két koldus elgondolkozott egy pillanatra. Ellenségek voltak, még csak nem is beszéltek egymással, de ez most vészhelyzet volt.
A vak ember azt mondta a másiknak, akinek nem volt lába.

és ez nem vicc -sajnos!

Vigyázzatok, főleg éjszaka, ha vezettek és azt tapasztaljátok, hogy
tojásokat dobnak a szélvédőtökre..NE!!! indítsátok el az
ablaktörlő-lapátokat és ne is spricceljetek vizet a szélvédőre; a tojások ha
a vízzel összekeverednek tejes állagúvá válnak és abszolút semmit nem fogtok
látni, így kényszerítve lesztek megállni az út szélen, és egy roppant
kvalifikált lopás áldozataivá válhattok!
Ez a  lopástechnika legújabb változata ...

Mások hibájának kijavítása

Volt egyszer egy fogadó, melyet Ezüst Csillagnak hívtak. A tulajdonos minden tőle telhetőt elkövetett, hogy minél több vendéget csábítván nyereségessé tegye vállalkozását: a szállás kényelmes volt, a kiszolgálás szívélyes, és az árak elfogadhatók, de mindhiába. Kétségbeesésében elhatározta, hogy kikéri egy bölcs tanácsát. Miután a bölcs végighallgatta bánatos történetét, azt javasolta, hogy változtassa meg a fogadó nevét.

2010. március 11., csütörtök 16:10

Több mint 130 millió forintnyi adománnyal járultak hozzá a Katolikus Egyház hívei a Haitit januárban sújtó természeti katasztrófa áldozatainak megsegítéséhez. Az összeg túlnyomó részét a februári országos gyűjtés során adták össze templomainkban.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hálásan köszöni a hívek nagylelkű adományait, amelyekkel – a családokat is sújtó gazdasági válság okozta nehéz helyzet ellenére – támogatták katasztrófát szenvedett embertársaikat.

Az Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, 1848. március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március 15-i eseményeket:

"A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik.

(Forrás: Részlet Petőfi Sándor naplójából)

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.
Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal"-t.

 

 

 

 Mátai-Tóth József

 

 

 

 

1912. novem­ber 4-én született Barbacson (Sop­ron megye). Apja földműves-kocs­máros. Polgári iskolát Csornán végezte, egy évet kereskedelmi középiskolában Sashalmon járt. A gimnáziumot Nyergesújfaluban, a szaléziaknál végez­te. A gimnázium felső osztályaiba Ka­locsán a jezsuitáknál és Esztergomban a bencéseknél járt. Teológiát Szegeden a jezsuitáknál végezte, ott szentelte pappá Dr. móri Glattfelder Gyula csanádi püs­pök a nagyváradi egyházmegye címére.

Simon Béla vendéglős és mészárosmester 1894-ben született Barbacson. Iskoláit a községben és a soproni gimnáziumban végezte, majd szakmájában 1913-ban Csornán szabadult fel. Mint segéd: Budapesten, Tatatóvároson és Zalaegerszegen dolgozott. Az első világháborút a 18-as pozsonyi ezreddel küzdötte végig, az orosz fronton megsebesülve fogságba esett, és négy és fél évet Szibériában szenvedett végig. mint szakaszvezető szerelt le. A károly cs.kereszt tulajdonosa.