Deák Ferenc élete

Vitathatatlanul kora legnagyobb tekintélyű közéleti szereplői közé tartozott, amit nagyobbrészt még 1848 előtti eredményeinek köszönhetően erősített tovább az 1860-as években. A szó 19. századi értelmében liberális, szabadelvű politikus a realitások talaján állva próbálta a nemzet, az ország sorsát irányítani, ha a sors akaratából e szerepet fel kellett vállalnia. A politikai viták heves, indulatos csatái helyett lételeme az elmélkedés, a gondolatcsere volt, megfontolt, higgadt emberként jellemezték kortársai.

Barbacs, Barbacs, Barbacs, Sopron, Győr-Moson-Sopron

Adózók neve:; Joannes Farkas; Georgius Farkas; Georgius Geczi; Stephanus Géczy; Georgius Nagy; Stephanus Simon; Georgius Szabó; Joannes Simon; Petrus Csik; Michael Molnár; Michael Kis; Stephanus Vargha; Stephanus Cziszar; Georgius Simon; Franciscus Giczy

Csak a nevek miatt tettem fel.

Forrás : László Ervin professzor  Harmadik évezred című műve 

"…a természetben gyakori jelenség a fajok kihalása – a kambrium kor óta kialakult összetett felépítésű fajok 99 százalékáról ma már csak kövületek vallanak…   ...De nem szükségszerű, hogy az emberiség ilyen gyászos véget érjen, hiszen olyan erőforrás van a hatalmában, amellyel a Földön élő egyetlen más faj sem rendelkezett még: a tudatos elme…tökéletesen alkalmas arra, hogy irányítsa további fejődésünket.

Névnapok január 23-án:

Zelma, Rajmund, János, Emese, Mária, Alfonz, Bertram

Nyíregyházán megszületett Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt.

1887.01.23 - 124 éve történt

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, rövidebb ideig a drezdai, genfi és párizsi egyetemen végezte. 1910-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. A kisvárdai járás szolgabírája, majd a nagykállói járás tiszteletbeli főszolgabírája lett.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Január 17-e az év 17. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 348 (szökőévekben 349) nap van hátra. Ma az Antalok, Antóniák ünneplik névnapjukat. Lássuk, hogy mi történt ezen a napon!

Kandó Kálmán szobra Székesfehérváron

Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője.

Életpályája

Régi nemesi családból származott.

Ma lenne 90 éves Csákányi László
Életrajzi adatok
Születési név	Zsigovits László Jenő
Született	1921. január 13. Németújvár,
Elhunyt	1992. november 3.(71 évesen) Budapest,
Pályafutása
Aktív évek	1942 – 1992
Híres szerepei	Buga Jóska Indul a bakterház VUK Karak hangja
Díjai
Jászai Mari-díj (1959) Érdemes művész (1979) Kiváló művész (1984)

Csákányi László, született Zsigovits, (Németújvár, 1921.

Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.

Élete

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte.

Jedlik István 1800 január 11-én született a Komárom megyei Szimõ községben, egyszerû parasztemberek második gyermekeként. Apja Jedlik Ferenc, anyja Szabó Rozália. Édesanyjának testvére Szabó Anna, Czuczor János felesége lett.

Az õ  fiúk volt Czuczor István, Jedlik unokatestvére.
1810-ig Szimõn tanult, ahol hamarosan felismerték éles eszét és tehetségét. A helyi plébános és a falusi tanító elhatározták, hogy papot nevelnek a kis Istvánból.

Tudod, vannak nagyon, nagyon messze gyönyörű, sohasem látott tájak, de vannak itt közel is. Néha itt van a szépség az orrunk előtt, és nem vesszük észre.

Persze tudom, hogy te észreveszed, de bizony megesik néha, hogy elkalandozik a tekintetünk.

Ez a történet, amiről ma hallottam én is először, talán nagyon régen történt, talán nagyon messze, de az is lehet, hogy itt esett meg a szomszédban a múlt hónapban.

Az is lehet, hogy ismered is a szereplőit.

      Nem kívánok senkinek se

      különösebben nagy dolgot.

      Mindenki, amennyire tud,

      legyen boldog.



      Érje el, ki mit szeretne,

      s ha elérte, többre vágyjon,

      s megint többre.Tiszta szívből

      ezt kívánom.



      Szaporodjon ez az ország

      emberségbe', hitbe', kedvbe',

      s ki honnan jött, soha, soha

      ne feledje.



      Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

      vissza nem fognak a kátyúk...

Pulyka melle, malac körme   
   liba lába, csőre –   
Mit kívánjak mindnyájunknak   
   az új esztendőre?   

Tiszta ötös bizonyítványt,   
   tiszta nyakat, mancsot   
nyárra labdát, fürdőruhát,   
   télre jó bakancsot.   

Tavaszra sok rigófüttyöt,   
   hóvirág harangját,   
őszre fehér új kenyeret,
   diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
   ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
   ha mégis kivásott.