Jótékonysági futballmérkőzést rendeznek május 1-én 15 órai kezdettel  a helyi sportpályán, melynek bevételét Vecsei Tomika gyógykezelésére ajánlják fel.

Kérem, akinek módja van, jelenjen meg és támogassa a nemes célt.

Tominak mielőbbi gyógyulást kívánok.

A húsvéti motívumok és népszokások néha ellentmondásosak - a kapcsolatot a tavaszban és a megújulásban, illetve a keresztény vallási ünnepkörben kell keresnünk.

Barka

A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva.

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.

Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.

A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap.