Ne nézz vissza haraggal, se előre félelemmel, inkább tekints körül józanul!

                                  (James Thurber)

Napóleon oroszországi hadjárata idején a francia csapatok épp a sokadik kisváros közepén harcoltak, amikor a császár véletlenül elszakadt embereitől. Egy kozákosztag észrevette őt, és üldözőbe vették a kanyargós sikátorokban. Bonaparte futott, hogy mentse az életét, és egy félreeső közben szűcsműhelyre bukkant. Zihálva lépett be a tenyérnyi helyiségbe, és könyörögni kezdett a mesternek:

- Segítsen rajtam, bújtasson el!

  „ Ne vess meg mást, ki rosszat tesz veled,
     hisz ő a te tanítód, hogy azt a rosszat te
     el ne kövesd.”
                                    *
  „Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni.
    Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni.
    Jöjj ide mellém és legyünk csak barátok.” 

                                    *                        

  „Ha öröm ér, fogadd örömmel,
   ha bánat ér, viseld türelemmel,
   amihez idő kell, ne siesd el, 
   ami megérett, ne szalajtsd el.”

                                   *
„ Az út örök és tétlen, mégis mindent végbevisz észrevétlen.”
 
                                   *
„ Bennem sötét van, nálad azonban világosság
   Egyedül vagyok, ám te nem hagysz el.

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre hétéves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.

– Nos, mit gondolsz erről az útról?

– Nagyon jó volt, apa!